Néhány éve már rebesgetik, hogy újabb gasztronómiai áttörés készül: hamarosan 3D nyomtatással állíthatjuk elő ételeinket. Legalábbis dizájnos formát adhatunk nekik, amit a válogatós gyerekek is nagyobb lelkesedéssel fognak elfogyasztani. A mérnökök mindenesetre így gondolják. Idősebb emberek és sportolók számára pedig egyénre szabott, speciális vitamin- és tápanyagösszetételű fogások állíthatók elő a 3D technológiával. Vagy azoknak, akik hosszútávú Mars-expedíción vesznek részt majd a jövőben.

Egyelőre a süteményszaggató a legelterjedtebb 3D nyomtatóval készített elem a konyhákban, de a tudósok évek óta kísérleteznek különböző ételek, akár töpörtyű és pulykahús nyomtatásával is. Ezen a fronton ma még az a cél, hogy a sütés-főzés során ne omoljon össze a mű. A legnépszerűbb ételek előállítására viszont kifejlesztettek már több nyomtatótípust, például extrém csokoládéalakzatokat, palacsintát vagy pizzát akár otthon is készíthetünk.

       

Műanyagból, porcelánból, fémből nyomtatott konstrukciókat egyre több területen használják, például a fogászatban, az autóiparban. A rétegenként egymásra nyomtatott anyagok szilárd, teherbíró szerkezetté állnak össze valamilyen külső hatásra (ez lehet fény, hő, ragasztó, lézer). Hogyan lehetséges ugyanez ehető alapanyagokból?

Az 3D technológia élelmiszeripari felhasználása az ételek szénhidrát-, fehérje- és zsírtartalmának elemzésén alapszik. Nem minden szénhidráttípus alkalmas a nyomtatáshoz, például a maltodextrin molekuláris súlya túl nehéz. Szénhidrátoknál a kristályszerkezet, a nedvességtartalom, az olvadáspont meghatározó, de a fehérjék és zsírok esetében is számos kiválasztási szempont érvényesül. De nem kell attól tartanunk, hogy kedvenc ételeinket ezután is csak hagyományos konyhai eljárásokkal tudjuk majd elkészíteni, mivel a kutatók folyamatosan fejlesztik a technológiát. Ha egy molekula nem megfelelő a jelenleg ismert eljárásokkal történő nyomtatáshoz, akkor majd kifejlesztenek egy megfelelő módszert.

A jelenleg „gyártott” élelmiszerek nem túl egészségesek, viszonylag szűk alapanyagbázissal dolgoznak, és sokszor az ízük sem az igazi. Ugyanakkor, ha sikerül választ találni ezekre a kérdésekre, az számos egyéb problémánk megoldása is lehet egyben. Néhányan már az éhezés felszámolását is remélik az élelmiszernyomtatástól. Az biztos, hogy az egyéni szükségleteknek és ízlésnek megfelelő étrendet lehet majd így előállítani. Egyelőre még nem létező ételtextúrák kidolgozását prognosztizálják a szakértők, például olyat, amit el tud rágni az, akinek problémái vannak a rágással. Képzeljük el, hogy ezt az ételt ráadásul az illető tápanyagszükségletének maximális figyelembe vételével állítják össze. Csak mellékesen jegyezzük meg ennél a pontnál, hogy már a gyógyszergyártás területén is hallani az egyén jellemzőihez igazított 3D nyomtatott tabletta fejlesztéséről – mert miért együnk 70 kg-os testsúlyra tervezett gyógyszermennyiséget, ha mi magunk 50 vagy 90 kg súlyúak vagyunk?

Az elkészítés idejét egyelőre nagyon megnyújtja, hogy a nyomtatóból nyers állapotban kerülnek ki az ételek. Természetesen már dolgoznak ezen a problémán is, illetve elindult egy izgalmas projekt a dán food designer Chloé Rutzerveld vezetésével, ami egészségesebb ételek nyomtatását célozta meg. Rutzerveld szerint az ételnyomtatás újfajta termelési mód lehet, ami a környezetvédelemhez és az élelmiszerhiány csökkenéséhez is hozzájárulhat. „Miért foglalkozunk kizárólag extrém alakú csokoládék és cukorkák gyártásával? Mikor ezzel a költséghatékony gyártástechnológiával (hiszen csak annyi anyagot használnak az ételek előállításához, amennyi szükséges, nem keletkezik hulladék – szerk.) teljes egészében ehető, élő ennivalókat tudunk termelni, bármilyen körülmények között!” – vetette fel a projekt kapcsán.

Izgatottan figyelhetjük tehát az ágazat fejlődését, amiben ugyancsak nagy potenciál rejtőzik! Vajon az egészség vagy a dizájn irányába mozdul?

 

Forrás: Journal of Food Engineering 2016/179. 44-54. p.
Képek forrása: itt, itt és itt.