Néhány nagyon hasznos és megfontolandó újdonságot gyűjtött össze Dr. Kazai Anita, a külföldi szaklapok rosttudománnyal kapcsolatos, mostanában publikált eredményeiből.

Az orvosi kutatások világába is megérkeztek az „okos megoldások”! A rostban szegény, illetve rostban gazdag diéták hatását vizsgálták disznók bélrendszerében (ami nagyban hasonlít az emberi emésztőrendszerre) egy ún. „okostabletta” segítségével. Eredményeik alapján az alacsony rosttartalmú diétát azoknak javasolják, akik fájdalmas bélgáz-retencióban szenvednek, mivel a magas rostmennyiség hatására több metángáz keletkezik a vastagbélben. Ezzel párhuzamosan a magas rosttartalmú diéta az irritábilis bél szindrómában szenvedőknek lehet hasznos, akik vastagbelében az átlagosnál több baktérium található.

Egy másik kutatás arra a veszélyre mutatott rá, hogy ha a jelenlegi tendencia marad, és az ipari társadalmak napi rostfogyasztása megreked az átlag 15 grammos szinten (diétázók és nem diétázók is vészesen kevés rostot fogyasztanak), néhány generáció múlva a bélrendszer baktériumállománya visszafordíthatatlan mértékben károsodik. A vadászó-gyűjtögető életmódot folytató, illetve az agrártársadalmak ennek többszörösét fogyasztják, és őseink táplálkozása is jóval több rostot tartalmazott, mint a mai menü. A kutatók javaslata alapján több növényi rostot kell fogyasztanunk – illetve az elveszett bélbaktériumokat visszaszerezhetjük, ha kutyasimogatás után nem mosunk kezet!

A veszély valós, fogyasszunk több rostot! Az élelmiszerek rosttartalmának kiszámításához segítséget nyújtanak táblázataink.